Hogyan javítja a levegőhűtéses kondenzátor az energiarendszer működési szintjét a reaktív energiakompenzáció révén?

​
Az induktív terhelés működési mechanizmusa az energiarendszerben viszonylag különleges. Amikor az áram áthalad az induktív eszközökön, például a motorokon és a transzformátorokon, akkor fáziskülönbség lesz az áram és a feszültség között, így az elektromos energia egy részét folyamatosan átalakítják az elektromos és a mágneses mező között, de ez nem konvertálható hasznos munkává. Az elektromos energia ezen része reaktív energia. Noha a reaktív teljesítmény nem működik közvetlenül, elengedhetetlen az induktív terhelések normál működésének fenntartásához. A nagy mennyiségű reaktív teljesítmény jelenléte azonban növeli az áramot, és nagyobb veszteségeket okoz a vonal ellenállásán. Ugyanakkor a vonal feszültség csökkenését is növeli, ami a végfelhasználó feszültségét alacsony, súlyosan befolyásolja az energiaminőség és a rendszer működési hatékonyságát. ​
Léghűtéses kondenzátor az energiarendszer reaktív energiakompenzációjára használják, és tudományos munkavállal rendelkezik. A kondenzátor lényegében egy olyan elem, amely tárolja. A váltakozó áramú áramkörben tárolhatja az elektromos energiát, amikor a feszültség növekszik, és felszabadítja az elektromos energiát, amikor a feszültség csökken. Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy az induktív terhelés által felhasznált reaktív energiával szembeni kapacitív reakcióképességet generáljon. Miután a léghűtéses kondenzátort csatlakoztatta az energiarendszerhez, az általa generált kapacitív reakcióképesség és az induktív terhelés által felhasznált induktív reakcióképesség eltolása, ezáltal csökkentve a rendszerben továbbított teljes reaktív teljesítményt. Ez olyan, mintha néhány "hatástalan" járművet csökkentenénk egy zsúfolt úton, így az út simábbá válik és az energiarendszer működését hatékonyabbá teszi. ​
A specifikus folyamatból, miután a léghűtéses kondenzátor csatlakozik az energiarendszerhez, először jelentős hatással van a teljesítménytényezőre. A teljesítménytényező tükrözi az elektromos energia hatékony felhasználásának mértékét. Az induktív terhelések jelenléte csökkenti a teljesítménytényezőt, és a léghűtéses kondenzátor által befecskendezett kapacitív reakcióképesség beállíthatja az áram és a feszültség közötti fáziskapcsolatot, így a lehető legmegfelelőbb a fázishoz, ezáltal javítva a teljesítménytényezőt. Ha a teljesítménytényező javul, az áramellátó rendszerben az áram tényleges értéke ennek megfelelően csökken. Mivel az áramkör elve szerint ugyanazon aktív teljesítmény továbbításakor az áram fordítottan arányos a teljesítménytényezővel. Miután az áram csökken, a vonal energiavesztesége is csökken. Ennek oka az, hogy a vonalvesztés arányos az áram négyzetével. Az áram csökkenése jelentősen csökkentheti a vonal ellenállásának hőveszteségét, és csökkentheti az energiaátviteli folyamatban az energiahulladékot.

A léghűtéses kondenzátorok szintén fontos szerepet játszanak a feszültség minőségének javításában. A vonali feszültségcsökkenés szorosan kapcsolódik az aktuális mérethez. Amikor az áram csökken a reaktív teljesítménykompenzáció miatt, a vonal feszültségcsökkenése szintén csökken. Ez az egyes csomópontok feszültségét az energiarendszerben stabilabbá teszi, különösen az áramforrástól távoli terminál területén, az alacsony feszültség problémája hatékonyan enyhíthető. A stabil feszültség nemcsak elősegíti a különféle típusú elektromos berendezések normál működését, és meghosszabbítja a berendezések élettartamát, hanem biztosítja a teljes energiarendszer biztonságos és stabil működését, és csökkenti a feszültség ingadozása által okozott meghibásodási kockázatot. ​
A tényleges energiarendszerekben a léghűtéses kondenzátorokat különféle módon használják. A nagy kapacitású, léghűtéses kondenzátorcsoportok központilag telepíthetők az alállomásokba, és a központosított kompenzációt a rendszer általános reaktív teljesítményigényének megfelelően lehet végrehajtani. Ez a módszer makro-ellenőrzheti a teljes regionális energiahálózat reaktív teljesítményét, és javíthatja a regionális energiahálózat teljesítménytényezőjét és feszültségszintjét. Kis léghűtéses kondenzátorok is telepíthetők az elosztó transzformátor alacsony feszültségű oldalára, hogy kompenzálják a helyszínt egy adott terület terhelési jellemzőire. Ez pontosabban kielégítheti a helyi terhelések reaktív energiaigényét, csökkentheti az alacsony feszültségű vonalak reaktív átvitelét és csökkentheti a vonalveszteségeket. Ezenkívül a nagyfeszültségű átviteli vezetékeken a sorozatú léghűtéses kondenzátorokat használják a vonal induktív reaktanciájának kompenzálására, a vonal átviteli képességének javítására, valamint az energiaátvitel távolságának és kapacitásának növelésére. ​
Noha a léghűtéses kondenzátorok jól teljesítenek az energiarendszerek reaktív energiakompenzációjában, néhány kihívással is szembesülnek. Az energiarendszer működési körülményei összetettek és megváltoztathatók, és a terhelés reaktív teljesítményigénye bármikor megváltozhat, ami megköveteli a léghűtéses kondenzátorok gyors reagálását és rugalmas alkalmazását. Ha a kompenzáció nem időszerű, vagy a kompenzációs összeg pontatlan, akkor nemcsak a várt reaktív teljesítmény -kompenzációs hatást nem lehet elérni, hanem új problémákat, például a rendszerfeszültség ingadozását és a rezonanciát is okozhat. Ugyanakkor a léghűtéses kondenzátorokat olyan környezeti tényezők befolyásolják, mint a magas hőmérséklet, a páratartalom és a por a hosszú távú működés során. Ezek a tényezők miatt a kondenzátor teljesítménye romlik vagy akár meghibásodhat, befolyásolva a reaktív teljesítmény -kompenzáció megbízhatóságát és stabilitását. ​
Annak érdekében, hogy jobban játsszák a léghűtéses kondenzátorok szerepét az energiarendszerekben a reaktív energiakompenzációban, a kapcsolódó technológiák folyamatosan fejlődő és innovációt is folytatnak. Egyrészt fejlettebb vezérlési stratégiákat fejlesztettek ki, és az intelligens vezérlési technológiát használják a rendszer reaktív teljesítményének és feszültségének változásainak valós időben, a léghűtéses kondenzátorok bemenetének és eltávolításának pontos ellenőrzésére, a dinamikus reaktív energia-kompenzáció megvalósítására, valamint a kompenzáció időszerűségének és pontosságának javítására. Másrészt javítani kell a léghűtéses kondenzátorok gyártási folyamatát és anyagait, hogy javítsák a környezeti beavatkozás elleni képességüket, valamint javítsák a berendezés megbízhatóságát és szolgáltatási élettartamát. Ezenkívül meg kell vizsgálni a más reaktív kompenzációs berendezésekkel, például a statikus reaktív generátorokkal való összehangolt alkalmazást, hogy teljes játékot adjon a különféle berendezések előnyeinek, és felépítsen egy teljesebb reaktív kompenzációs rendszert. $